A sérülésekkel és a műtétekkel járó hegeknek sokszor nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, gyakran csak maradandó szépséghibaként gondolunk rájuk. Pedig ma már tudjuk, hogy a nem megfelelő minőségben gyógyuló, kezeletlen hegek, mozgásszervi vagy akár súlyos belszervi problémákhoz is vezethetnek.

​

Bár a hegek csak a felületen látszatnak, de jó ha tudjuk, hogy nem csak a bőrfelszínen húzódnak. A műtéti beavatkozások során ugyanis több réteg kötőszövet és izomszövet kerülhet átvágásra, amik teljes mélységükben és szélességükben hegesen gyógyulnak. Így már érthető, hogy a hegek egészen mélyre a szövetek közé is lenyúlnak.

​

A heg egy kollagéndús szövet, ami egyfajta ragasztóként pótolja az elpusztult szöveteket. Az érintett területen tehát nagyon nagy mennyiségű kollagéntermelés alakul ki, ami ha nem így lenne, akkor a vágás, sérülés helyén tátongó lyuk lenne, és ez tudjuk, hogy nagy veszélyekkel járna. A szervezet ezzel a természetes ragasztóval (kollagén) próbálja stabilizálni az érintett területet.

A sérült, műtött terület immobilitása miatt, legyen szó gipsz miatti, fájdalom miatti vagy akár helytelen életmódból adódó nem mozgatásról, jelentős méretű összenövések (adhéziók) kialakulására számíthatunk.  Ha a hegek minden irányú mobilizálása nem történik meg, akkor a hegszövet a körülötte lévő kötőszövettel összenövéseket hoz létre, amik fájdalmat, a mozgások beszűkülését, vagy akár ödéma kialakulását is eredményezhetik. Nem is véletlen tehát, hogy pl. egy kezeletlen császáros heg esetén ödémásodik a szeméremdomb.

​

Jó ha tudod, hogy a hegek kezelése sokszor nem fájdalmatlan, viszont az egészséged érdekében minden esetben megéri bevállalni ezt a kellemetlenséget. A hegek kezelése történhet manuálisan, hegkezelő pálcával, köpöllyel, vagy akár tape-el.